hetfő, reggel

beleragadok a megfáradt idillbe

dilibe

csomós púder arcomon az erőltetett mosoly.

lázálomban ébredek

izzadtan

vergődöm a horizont alján, gyűrött

ágyamon.

féktelen csúsznak le a cseppek, tócsává.

alakulnak a lepedőn.
tócsa-alakulat.

fagyott jégpályába csúsznak a meredt szembogarak.

sötét van.